közjog

A közjog a jogtudományban az állam és az egyén vagy jogi személyek közötti viszonyt, valamint az állami szervek szervezésének és működésének szabályait foglalja magába. E körbe tartoznak az állami hatalmak gyakorlását meghatározó normák, a központi és helyi közigazgatás szabályai, a büntetőjog és az eljárásjog közös elemei. A közjog a magánjoggal szemben az állam és az állampolgárok viszonyait és az állami hatáskörök rendjét szabályozza.

A közjog legfontosabb ágai közé tartozik az alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog és az eljárásjog. Bizonyos területeket, mint például az adójog vagy a költségvetési jog, gyakran közjoginak tekintenek, mivel ezek az államhatalom bevételeit, kötelezettségeit és jogorvoslati rendjét érintik.

Magyarországon a közjog normái az alaptörvényben és a törvényekben találhatók, és ezek alapján működik a közigazgatás, a bíróságok és az állami hatóságok. A jogalkalmazásban fontos a normák értelmezése és az esetleges jogorvoslatok lehetősége.

A közjog és a magánjog elkülönítése a jogrendszer alapvető felépítését adja: a közjog az államhatalom működésének és korlátozásának kereteit jelöli ki, a magánjog pedig a magánszemélyek közötti jogviszonyokat szabályozza. A közjog fejlődése részben az Európai Unió joga és a nemzetközi jog hatásainak következtében alakult.