következetlenség

Következetlenség olyan állapot vagy tulajdonság, amelyben egy rendszer, állítás vagy magatartás ellentmondásokat hordoz, vagy nem követi a meghatározott szabályokat és elveket. A kifejezés kifejezetten a koherencia vagy konzisztencia hiányát írja le, legyen szó logikai, beszédbeli vagy gyakorlati értelemben vett összekapcsoltságról.

A fogalom különböző területeken értelmezhető. A logikában következetlenség akkor fordul elő, ha egy állításrendszer ellentmondásos állításokat tartalmaz, ami az alapján következhetne, hogy tudatosan vagy véletlenül képtelenek egymás mellett igazak maradni. A nyelvhasználatban és a viselkedésben pedig akkor beszélünk következetlenségről, ha valaki vagy valamilyen rendszer nem alkalmaz egységesen egy szabályt, értéket vagy célt, és ezzel ellentétes következtetésekhez jut vagy különböző helyzetekben eltérően viselkedik. Módszertani vagy adatkövetkezetlenség esetén a kutatási terv, a mérési elvek vagy a jelentett adatok nem egyeznek meg egymással vagy a valóságos megfigyelésekkel.

Okai között szerepelhet kognitív torzítás, információhiány, változó körülményekhez történő igazodás, vagy külső nyomás hatására történő eltérő álláspontok felvétele. Következményei lehetnek a hitelesség, a kommunikációs világosság és a döntéshozatal megrendülése, valamint a bizalom elvesztése.

Közeli fogalmak a koherencia, a konzisztencia és az ellentmondás, amelyekkel a következetlenség vizsgálható és mérsékelhető. Megelőzésére és kezelésére gyakran alkalmaznak logikai elemzést, egységes eljárásokat és nyomon követhető, transzparens döntési folyamatokat.