környezetszennyezés

Környezetszennyezés a környezetbe kerülő olyan anyagok, energiakibocsátások vagy hulladékok összessége, amelyek általában meghaladják a természetes szinteket és káros hatással vannak az élőlényekre, az ökoszisztémákra vagy az emberi egészségre. A jelenség emberi tevékenységek miatt széles körben előfordul, és különböző közegeket érinthet, például levegőt, vizet és talajt.

Főbb típusai közé tartozik a levegőszennyezés, vízszennyezés és talajszennyezés, valamint a zaj- és fényszennyezés, a mikro- és műanyag részecskék jelenléte. Levegőben gyakori szennyezők például részecskeszennyező PM2,5 és PM10, nitrogén‑oxidok, kén-dioxid és szén-monoxid. Vízben előforduló szennyezők lehetnek oldott anyagok, nitrátok, foszfor, nehézfémek és gyógyszer-maradványok. Talajban nehézfémek vagy problémás szerves vegyületek gyűlhetnek fel. Zaj- és fényszennyezés pedig a közlekedés és ipari tevékenységek közvetítésével észlelhető.

Fő forrásai közé tartozik az ipari tevékenység, közlekedés, mezőgazdaság és energia-termelés, valamint a hulladékkezelés hiányos rendszerei. A hatások közé tartozik az emberi egészségben megjelenő krónikus betegségek növekedése, ökoszisztémák sérülése és biológiai sokféleség csökkenése, gazdasági költségek pedig az egészségügyi és természeti erőforrások hosszú távú terheit jelentik.

Megelőzés és kezelés érdekében jogi szabályozások, kibocsátás-csökkentési célok, technológiai megoldások és a körforgásos gazdaság erősítése szükséges. Nemzetközi keretek közé tartozik a Stockholmi Egyezmény a tartósan jelenlévő szerves szennyező anyagokról, a Rotterdami Egyezmény a kockázat- és információmegosztásról, valamint a Párizsi Megállapodás az éghajlatváltozás elleni fellépésről.