költségbecsléséhez

Költségbecsléséhez kapcsolódó tevékenység a projektek vagy tevékenységek várható költségeinek előrejelzését jelenti. Célja, hogy megbízható költségvetést adjon a döntéshozatalhoz, értékelje a beruházás gazdaságosságát, és támogassa a források fenntartható elosztását. A becslés fontos eleme a kockázatok és bizonytalanságok figyelembe vétele, valamint a későbbi költségtervezés és nyomon követés alapja.

A költségbecsléséhez több módszer érhető el. A bottom-up becslés a részletes feladatokból és mennyiségekből számolja össze az egyes költségeket. A top-down becslés általános összegből indul ki, gyakran invokeáltan nagyobb projektekre és korlátozott adatokkal. Analóg (aprólékos összehasonlítás történelmi projektek adataival) és parametri­kus becslés (például egységköltségek vagy mérethatár alapján) szintén gyakori megközelítés. A választást befolyásolja a rendelkezésre álló adatok mennyisége és a projekt jellege.

A folyamat tipikusan a következő lépésekből áll: a projekt vagy tevékenység scope-jának és a munkavégzési lebontás (WBS) meghatározása; mennyiségek felmérése; egységárak és közvetett költségek hozzárendelése; infláció, árnövekedés és árfolyamváltozások figyelembe vétele; kockázati tartalék meghatározása; a becslés dokumentálása és az alapul szolgáló feltételezések rögzítése.

Az eredményként kapott költségbecslés lehet összegzett költség, tartalékalap és a becslés alapjául szolgáló adatok, feltételezések részletes leírása. A becslés alapja a költségvetés, a projekt ütemezése és a későbbi monitoring szilárd alapja.