kíváncsiságot

Kíváncsiság egy kognitív motiváció, amely a megismerésre és az információk felfedezésére ösztönöz. Gyakran az új vagy váratlan ingerekre adott reakcióként jelentkezik, és alapvető szerepe van a tanulásban, a problémamegoldásban és a kreativitásban. Neurológiailag a jutalmazó agyi hálózatok aktivitását is befolyásolhatja.

Az „kíváncsiságot” az accusativus, azaz tárgyeset formája a magyar nyelvben olyan mondatokban használatos, amelyekben a kíváncsiság a cselekvés tárgya: például „kíváncsiságot ébreszt bennem” vagy „felkeltette a kíváncsiságot”. A szó etimológiája onnan ered, hogy a kíváncsi állapot a kíván igéből képződik, a „-ság” képző pedig állapotot jelent.

Típusairól gyakran beszélünk: van információszerzésre irányuló, epistemikus kíváncsiság, amely a tudás megszerzésére törekszik, és van az újdonságokra, változatosságra vonzó általános kíváncsiság. A kíváncsiság a tudás megszerzésére törekvő motivációt adja, ezért támogatja a tanulást, a kutatást és a kreatív gondolkodást; ugyanakkor a túlzásba vitt vagy rossz kontextusban megnyilvánuló kíváncsiság kockázatokat hordozhat.

Összegzés: a kíváncsiság alapvető emberi jelenség, amely a tudás és a fejlődés motorja lehet, ha támogató környezetben és megfelelő keretek között éli meg.