készletforgás

Készletforgás (készletforgalom) olyan mérőszám, amely megmutatja, hányszor cserélődik vagy pótolódik a vállalat készlete egy adott időszakban, általában egy évben. A készletforgást általában a következő képlettel számítják: Készletforgás = Eladott áruk költsége (COGS) / Átlagos készlet. Az átlagos készlet pedig lehet (kezdő készlet + záró készlet) / 2. Ezzel meghatározható, mennyi készlet fordul meg a fedezet értékében az adott időszakban.

Az értelmezése: a magas készletforgás általában hatékony készletgazdálkodást jelez, mert alacsony tartási költségeket és kisebb kockázatot jelent. Ugyanakkor a túl magas forgás okozhat készlethiányt és elveszett értékesítést, különösen a szezonálisan ingadozó kereslet esetén. Az ideális szint vállalatonként és iparáganként változik.

A készlet három fő típusa a készletekben: nyersanyagok, félkész termékek és késztermékek. A forgási idők iparáganként és termékciklusonként eltérőek. A forgási sebességet befolyásoló tényezők közé tartozik a kereslet bizonytalansága, a szezonális hatások, a beszállítói lead time, a termék-mix és a raktározási politika.

Javítási lehetőségek: a vállalatok pontosabb kereslet-előrejelzést alkalmazhatnak, rövidebb beszállítói lead time-ot érhetnek el, gyakrabban rendelek, vagy EOQ/JIT megoldásokat vezetnek be. Az ABC-elemzés alapján a legfontosabb készleteket magasabb figyelemmel kezelik, és beállítják a biztonsági készleteket. A min-max szabályokkal optimalizálható a rendelési gyakoriság és a készletkészletek szintje. Ezek a lépések csökkentik a készlettartási költséget és javítják a forgási sebességet, miközben megőrzik a szolgáltatási szintet.