képstabilizációt

Képstabilizáció a fényképezőgépek és videókamerák olyan technikája, amely a kéz által okozott bemozdulásokból adódó elmosódást csökkenti vagy kiküszöböli. Célja, hogy a fotók élesek legyenek alacsonyabb záridőknél és a videó sima maradjon, még kézben tartott felvételeknél is.

Alapelvek és megvalósítás: A stabilizáció lehet optikai (OIS), amelyet a lencsék vagy optikai elemei mozgatnak a fényút ellenőrzéséhez; és szenzor-shift vagy in-body stabilizáció (IBIS), ahol a képérzékelő mozog a mozgást kompenzálva. Néhány rendszer kombinálja mindkettőt (például Dual/Hybrid IS) a hatékonyság növelése érdekében.

Elektronikus és hibrid megoldások is léteznek: a videózásban gyakran alkalmazott EIS (electronic image stabilization) szoftveres korrekcióval dolgozik, és néha kivágásokkal vagy pixelek eltolásával csökkenti a mozgási blur-t. A hibrid megoldások ötvözik a fizikai elmozdítást és a szoftveres korrekciót, hogy szélesebb körű rázkódást kompenzáljanak.

Előnyök és korlátok: A képstabilizáció lehetővé teszi rövidebb expozíciók alkalmazását, kevesebb blur, jobb teljesítményt alacsony fényben. Ugyanakkor a rendszerek bonyolultsága és energiafogyasztása nőhet, és nem képes minden típusú mozgást teljes mértékben kiküszöbölni; néha torzulások vagy nyers vágások jelentkezhetnek.

Használat: A modern fényképezőgépek és okostelefonok többségében megtalálhatók optikai és/vagy IBIS rendszerek, gyakran kombinálva a szoftveres stabilizációval. A felhasználó a témától és a felvétel módjától függően választhat stabilizációs beállításokat.