krémességet

Krémességet, vagy krémesség fogalmát a gasztronómiában és az érzékszervi vizsgálatokban olyan textúraértékelésként használják, amely a szájban tapasztalható selymes, gazdag és telt érzetet írja le. Ez a tulajdonság gyakran kapcsolódik az étel krémes, egyenletes minőségéhez és a hosszabb, sima utóízhez is.

Az összetevők és a feldolgozási módok kölcsönhatása adja a krémességet. Lényeges tényezők a zsírtartalom és az emulzió stabilitása, amelyek a szájban a lenyomás után is tartós, vonzó bevonó érzetet adnak. Emellett a viszkozitás, a szájban való bevonódás módja és a hőmérséklet is meghatározza, hogy mennyire érezzük krémesnek egy adott élelmiszert. A fehérjék (például a tejfehérje) és a kolloid vízben oldott vagy diszpergált összetevői, valamint a sűrítő- vagy stabilizáló anyagok (hozzáadott pektinek, gumók) szintén hozzájárulhatnak ehhez a textúrátípushoz.

Gyakorlati példák között szerepelnek a tejszín, a tejföl, a krémlevesek, a pudingok és a fagylaltok, illetve a krémesen sűrű mártások. Növényi alapú alternatívák esetében gyakran használnak hosszabbításokat sűrítő anyagokat vagy zsírsav-bővítést annak érdekében, hogy a krémesség hasonló legyen a hagyományos termékéhez. A krémesség általában a termék fejlesztési céljainak egyik kulcseleme. Érzékszervi értékelésen keresztül mérhető és értelmezhető, de részben szubjektív is, mivel a személyes száj- és ízélmény befolyásolja.