kristályosodás

A kristályosodás olyan folyamat, amely során egy szilárd kristályos fázis keletkezik egy közegből: oldatból, olvadékból vagy gázból. A keletkező kristály rendezett, hosszú távú szerkezettel rendelkezik, amely periodikus elrendezést mutat a részecskék között.

A folyamat lényegi elemei a túlsúlyos oldódás vagy túlhevítés elérése és a magképződés (nukleáció), ezt követi a kristály növekedése. A magképződés lehet homogén (tisztán oldatban) vagy heterogén (felületre történő magról). A növekedés a felszívódó részecskék hozzáadásától függ, és erősen befolyásolja a hőmérséklet, oldószer, oldott anyag koncentrációja és a szennyeződések jelenléte.

Lehetséges útvonalak: oldatból kristályosodás, amelyet az oldat párologtatásával vagy hűtésével idéznek elő; olvadékból kristályosodás, amely a folyékony fázis lehűlésével történik; gázból kristályosodás vagy lerakódás, amikor a gőzből kicsapódnak a kristályok.

Fontos jellemzők közé tartozik a kristályrácsos szerkezet, a polimorfizmus lehetősége, a kristály habitusa és a tisztaság. A kristályosodást gyakran alkalmazzák tisztításra és szelektív kiválasztásra a vegyiparban, gyógyszeriparban és anyagiparban, továbbá természetes környezetben geológiai folyamatokra és ásványok képződésére is hatással van. Gyakorlati példák közé tartozik a cukor vagy só oldatból történő kristályosodása, valamint kvarc és más ásványok képződése.