koraszülöttség

Koraszülöttség, vagy koraszülött születés, olyan terhesség végződés, amely során a magzat a 37. héten before before? elő hétről jön világra. A koraszülöttek szervei gyakran nem érnek meg teljes mértékben a születés előtt, ami a születés utáni egészségügyi problémák kockázatát növeli. A koraszülött születések aránya világszerte körülbelül 10–12 százalék, és többnyire alacsonyabb fejlettségű országokban magasabb.

Kockázati tényezők közé tartozik a korai vagy késői terhesség, korábbi koraszülés, többes terhesség, anyai fertőzések, dohányzás, alkoholfogyasztás vagy drogfogyasztás, anyai krónikus betegségek (például magas vérnyomás, cukorbetegség), alacsony társadalmi–gazdasági státusz és hiányos vagy késő terhesgondozás. A klasszifikáció a születés ideje alapján történik: extrém koraszülött (<28 hét), nagyon koraszülött (28–32 hét), középső–késői koraszülött (32–37 hét).

Koraszülöttséggel járó klinikai problémák közé tartozik a légzésproblémák a surfactanthiány miatt (respiratory distress szindróma), bronkopulmonalis dysplasia, intraventrikuláris vérzés, necrotizáló enterokolitis, szepszis, retinopátia és ductus arteriosus persistens. Neonatális ellátásban fontos a magzati tüdő érlelésére adott antenatalis kortikoszteroidok, szükség esetén tocolysis a szülés késleltetésére, magnéziumpancre, és a neonatális állapot stabilizálása vele a CPAP vagy mechanikus ventiláció, surfactant adása, fertőzésmegelőzés, megfelelő táplálás és testhőmérséklet-szabályozás. Kangaroo-care és szoros utánkövetés is gyakori.

Kimenetel és megelőzés: a túlélés javult a modern perinatális ellátásban, de hosszú távú neurofejlődési kockázatok fennállnak. Megelőzéshez elsősorban színvonalas terhesgondozás, kockázatok kezelése, dohányzás és alkoholfogyasztás kerülése, fertőzések megelőzése, bizonyos kockázati csoportokban progeszteron profilaxis és cervicalis cerclage alkalmazása.