konnotációkészlet

A konnotációkészlet a szóhoz vagy kifejezéshez társított konnotációk összessége. Ide tartoznak érzelmi töltetek, értékelő hangnemek, kulturális asszociációk és történeti-kontekstusbeli árnyalatok, amelyek a szó denotatív jelentése felett járnak.

A konnotációkészlet a konnotációtól különbözik: a denotáció a referenciát adja (mit jelöl a szó), míg a konnotációkészlet a hozzá kapcsolódó beállítódások és érzelmi árnyalatok összessége. Ezek a többletjelentések képesek pozitív, negatív vagy semleges tónusban megjelenni, és kultúrától, időtől vagy beszélői csoporttól függően változni.

A konnotációkészlet dinamikus; nem állandó, és a nyelvi közösség kontextusa szerint módosulhat. Kutatása során szövegkorpusz-elemzést, értelmező felméréseket és pszicholingvisztikus kísérleteket használnak, hogy feltárják, mely érzelmi vagy értékelő következtetések rejtőznek a szövegben.

Alkalmazásai széleskörűek: lexikográfiában jegyzetek és definíciós árnyalások kifejtése, fordításban a különböző nyelvi közösségek konnotációit figyelembe vevő átültetés, márkázásban a konnotációs hatások tervezése, és szöveggenerálásban a kívánt érzelmi hatás elérése. Például az "otthon" szó melegséget és biztonságot sugallhat, míg a "ház" inkább semleges, építészeti kontextusban használható.

Összegzésként a konnotációkészlet a nyelvi jelentés egyik fontos rétege, amely segíti a pontos kommunikációt, a fordítást és a társadalmi eltérések elemzését.