konformációi

A konformációk a molekulák olyan térbeli elrendezései, amelyeket egy vagy több szigma-kötés szabad forgása idéz elő anélkül, hogy a kötés megszakadna. Ennek eredményeként azonos összetételű molekulák különböző konformációkban létezhetnek, és azok között az interkonverzió gyakran gyorsan végbemegy hőmérséklettől függően. A konformációk energiája és az egymásba fordulásuk a molekula szerkezetétől és a substituensektől függ.

Példák: az n-butánban a legalacsonyabb energiaű konformáció az anti (transz) állapot; a gauche állapotok ennél kissé magasabb energiájúak, de szobahőmérsékleten mindkettő előfordul. A ciklohexánban a legstabilabb a chair, a boat és egyéb formák csak ritkán és magasabb energián érhetők el; a ring flip során a molekula axial és equatorial pozíciói megváltoznak. A konformációs energia függ a substituensektől és a kölcsönhatásoktól, és meghatározza az egyensúlyi populációkat.

A konformációk fontosak a kémiai reakciókban és a biológiában, mert befolyásolják a reakció sebességét, a kötődés geometriai feltételeit és a gyógyszerek aktivitását. Vizsgálatuk lehet kísérleti, például változó hőmérsékletű NMR-rel, illetve számításos, kvantum-kémiai és molekuláris mechanika megközelítésekkel. Összességében a konformációk dinamikus sokfélesége határozza meg a molekula viselkedését a környezetében.