klónozási

Klónozás alatt olyan folyamatok összességét értjük, amelyek során genetikai azonos másolatok jönnek létre. Ezek lehetnek DNS-szegmensek, sejtek vagy teljes szervezetek, valamint azok szövetek. A kifejezés magában foglalja mind a gén- vagy DNS-klónozást, mind az élőlények reproduktív vagy terápiás klónozását.

DNS- vagy génklónozás során egy adott DNS-szekvenciát vagy genetikai konstrukciót másolnak, gyakran rekombináns DNS-technológiával, például baktériumokban. Reprodukív klónozás egy teljes élőlény genetikai állományának klónozását jelenti, amelyet leggyakrabban szomatikus sejt nukleáris átültetésével (SCNT) érnek el. Embrió felosztásával is azonos genetikai példányokat hozható létre. Ezek a módszerek különböző technikai és etikai megfontolásoktól függően alkalmazhatók.

Mérföldkövek között kiemelkedik a 1996-os Dolly, a bárány, az SCNT alapján történő első sikeres reprodukív klónozás. A korábbi kísérletek, például a 1950-es évek Briggs–King kísérletei és Gurdon 1960-as évekbeli dolgozatai, a sejtmagátültetés korai bizonyítékai voltak.

Jelenlegi alkalmazások közé tartozik a terápiás klónozás, amely betegségmodellek és betegségek kutatására szolgál, valamint a mezőgazdaságban és biotechnológiában alkalmazott állat- és növénynemesítés, ritka fajok megőrzése és fejlesztése. Ugyanakkor a humán klónozás etikai és jogi kérdéseket vet fel, és sok országban tilos vagy szigorúan korlátozott.