klímaalkalmazkodás

Klímaalkalmazkodás vagy klíma-alkalmazkodás olyan intézkedések és folyamatok összessége, amelyek révén társadalmak, gazdaságok és ökoszisztémák alkalmazkodnak a klímaváltozás várható hatásaihoz. Célja a sebezhetőség csökkentése és az alkalmazkodási kapacitás növelése, a károk mérséklése és az új lehetőségek kiaknázása. A megközelítés megkülönböztethető a kibocsátás-csökkentéstől (mitigációtól).

Az alkalmazkodás szintjei: nemzetközi, országos, regionális és helyi; területek: vízgazdálkodás, mezőgazdaság, egészségügy, közlekedés, városi területek, energia, öntözés. Kockázat- és sebezhetőség-vizsgálatok, adaptációs tervek, beruházások, felkészítő rendszerek.

Alkalmazási megközelítések magukba foglalják a strukturális beruházásokat (fizikai védelem, építési normák, öntözési rendszerek) és a nem-strukturális intézkedéseket (törvényi keretek, tervezésbe való integráció, kockázatkezelés, oktatás, kommunikáció), illetve természetalapú megoldásokat.

Példák: hőhullámokra vonatkozó figyelmeztető rendszerek, folyók és partok védelme, aszálykezelés, klímaszabályozott növénytermesztés, ellenállóbb építészet és várostervezés, zöldinfrastruktúra.

Kihívások: bizonytalanság, finanszírozás, kapacitásbeli korlátok, igazságosság és hatékonyság, lehetséges maladaptációk, integrált tervezés szükségessége. Teljesítmény mérése: sebezhetőségi indexek, alkalmazkodási készség, kockázat-alapú mérőszámok.