kiválása

Kiválása, vagy kémiai kiválás, olyan folyamat, amelynek során oldott anyag szilárd fázis formájában kiválik az oldatból. A keletkező csapadék gyakran elkülönül az oldattól és eltávolítható, például szűréssel vagy centrifugálással. A kiválás fogalma tágabb, mint a kristályosodás, és magában foglalhatja rendezett kristályos megjelenést vagy amorf, rendezetlen szilárd fázis létrejöttét is.

Mechanizmusai között fontos a nucleáció, azaz a kezdeti magok képződése, és a növekedés folyamata, amely során a csapadék mérete nő. A kiválás szubsztrátjától, oldhatóságtól és koncentrációtól is függ: a szupertelítettség, a hőmérséklet, a pH és az ionerősség mind befolyásolják a keletkező csapadék mennyiségét és szerkezetét. Ezenkívül megkülönböztetünk kémiai kiválást (amely reakció eredményeként, oldhatatlan vegyület keletkezik) és fizikai-kémiai kiválást (amely oldhatóság‑csökkenés vagy összetett ionok jelenléte miatt történik).

Előfordulási területek közé tartozik a vízkezelés, ahol fémionok csapadékként eltávolíthatók, az analitikai kémia gravimetrias meghatározásai, valamint az ipari szekciók tisztítása és szeparációja. A kiválás gyakran részét képezi a termékek előállításának és a vizes rendszerekben a komponensek kiválasztásának.

Összefoglalva: a kiválás olyan folyamat, amely során oldott anyag szilárd formában elválik az oldatból, különböző mechanizmusok és körülmények függvényében, széleskörű gyakorlati alkalmazásokkal.