kisülések

Kisülések köznyelvi értelemben az elektromos energia hirtelen átvezetését jelentik egy közegen keresztül, amelynek során a közeg dielektrikus szilárdsága átmenetileg legyőződik, ionizáció indul, és vezetőréteg alakul ki. A kisülések során töltéshordozók áramolnak, fény és hő keletkezik, és plazma keletkezhet a közegben.

A legfontosabb típusok közé tartozik a koronakisülés, az ívkisülés és a dielektrikus kisülés különböző formái. Coronakisülés alacsony áramú, de magas térerősségű állapotban fordul elő, gyakran élek közelében; jellegzetes a kékes fény és a környezetben megfigyelhető ionizációs burok. Ívkisülés nagy áramú, intenzív jelenség, amely fényes ívet és jelentős hőtermelést okoz; kapcsolókban, huzalos és hevítéses alkalmazásokban gyakori. Dielektrikus kisülés közegfüggő jelenség, gáz- vagy folyadékkörnyezetben fordul elő, például plazma létrejötte vagy felületi jelenségek formájában.

Környezeti tényezők, mint például a nyomás, a gáz összetétele és a távolság, befolyásolják a kisülést. Paschen-törvény írja le a bekapcsolási feszültséget a közeg nyomásának és a Coronavirus távolságnak függvényében. Alkalmazások közé tartozik a világítás (fénycsövek, neon- és plazmalámpák), bizonyos felületi kezelések és védelmi eszközök (gázkisülős csövek), míg a nem kívánt kisülések biztonsági kockázatot jelenthetnek.

A kisüléseket mérik és monitorozzák feszültség, áram, időtartam és spektrális jellemzők alapján, hogy értelmezhető legyen a kialakulásuk és a hatásuk.