kerámiáknál

A kerámiáknál a kerámia nemfémes, szervetlen anyagok csoportját jelenti, amelyeket gyakran a formázást követő magas hőmérsékletű érlelés (sintering) során alakítanak végleges tulajdonságaikhoz. A kerámiák jellemzői közé tartozik a nagy kopás- és hőállóság, a kiváló kémiai ellenállás és a magas ridegség, miközben gyakran törékenyek és alacsony a töltőanyag-tartósságuk.

A kerámiáknál két fő csoportot különböztetünk meg: a hagyományos, kézműves és építő kerámiákat (agyagból készült edények, cserép, téglák, csempék) és a technikai vagy műszaki kerámiákat (például alumínium-oxid, szilícium-karbid, szilícium-nitrid, kerámiakompozitok), amelyek speciális alkalmazásokra készülnek és gyakran magasabb teljesítményt nyújtanak.

Előkészítés és gyártás során a nyersanyagok közé tartozik a természetes agyag és más ásványi összetevők. A formázási eljárások közé tartozik a kézi építés, a kerékgépes formázás, az öntés és a préselés. A szárítás és az égetés során érnek be végleges kötést adó tulajdonságok, és gyakran glazúrozás is alkalmazható, amely felületvédelmet, vízállóságot és esztétikai minőséget nyújt.

A kerámiák tulajdonságai és alkalmazásai széles skálán mozognak: építőipari termékektől a fogyasztói kerámiákon át a technikai kerámiákig, elektronikai dielektrikumoktól orvosi és mérnöki alkalmazásokig. A terület folyamatosan fejlődik, motivációja a jobb hő- és mechanikai tulajdonságok, ezzel együtt a fenntartható és újrahasznosítható gyártási módszerek keresése.