katedrálisok

A katedrálisok a keresztény vallási közösségek legfontosabb templomai, amelyek egy püspökség székhelyéül szolgálnak. A kifejezés a latin cathedra szóból származik, amely a püspök trónját jelöli; ennek megfelelően a katedrális a püspök hivatalos székhelye. Általában az adott egyházmegye legfontosabb temploma, ahol a püspök liturgiai tevékenységeit végzi, és amelyet a káptalan vezet.

A katedrálisok története a korai keresztény időkre nyúlik vissza és a középkorban bontakozott ki. A kezdeti templomok gyakran bazilikális alaprajzúak voltak; a román stílusban vastag falak, kis ablakok és íves ívek jellemezték őket, míg a gótika a magasság és a fény fokozására törekedett repülő támfalakkal és nagy ablakokkal. A belső elrendezés általában hajóból, kereszthajóból, kápolnákból, a kórusból és a szentélyben elhelyezett díszítő részekből állt, gyakran kupolával vagy toronnyal kiemelve.

Ma a katedrálisok liturgiai funkciók mellett fontos művészeti és kulturális örökségek. Ezek a templomok gyakran a város vagy régió központi építészeti látványosságai, ahol a helyi hagyományok, fesztiválok és koncertélet is megjelenik. A katedrálisok és a hozzájuk kapcsolódó káptalan a legtöbb egyházmegye működésének központi elemei.