kalibráción

A kalibráció olyan tevékenység, amelynek során egy mérőeszközt vagy mérőrendszert összevetnek egy hiteles referenciaértékkel, és szükség esetén beállítják vagy korrigálják a méréspontosságot. Ennek eredményeként a kijövő mérési értékek megbízhatóbbak, és a készülék nyomon követhető marad.

A kalibráció fő célja a mérések nyomon követhetőségének biztosítása, a pontosság növelése és a mérési bizonytalanság meghatározása. A kalibrációs jegyzet vagy tanúsítvány rögzíti a referenciaértéket, a mérési környezetet, a használt standardokat, a kapott értékeket és az esetleges kiigazításokat. A nyomonkövethetőség általában a Nemzetközi Mértékegységrendszerhez (SI) való kapcsolódást jelenti, és gyakran külső, akkreditált laboratórium végzi a folyamatot.

A kalibrálás területei széles skálán mozognak: hossz- és geometriai paraméterek, tömeg, hőmérséklet, nyomás, elektromos jellemzők (feszültség, áramerősség, ellenállás), idő és analitikai mennyiségek. A gyakorlatban a kalibráció és az ellenőrzés közti különbség az, hogy a kalibráció a mérőeszköz pontosságának javítását is magában foglalhatja, míg az ellenőrzés csak azt vizsgálja, hogy az eszköz a meghatározott toleranciákon belül marad-e.

A folyamat általában előkészítésből, a megfelelő referenciák kiválasztásából, a mérési környezet kontrollálásából, mérések végrehajtásából, kiértékelésből és a dokumentáció készítéséből áll. A mérési bizonytalanság becslése és a kalibrációs gyakoriság meghatározása szintén alapvető része a folyamatnak. Nemzetközi standardok, például ISO/IEC 17025 és ISO 10012, támogatják a kalibrációs tevékenységek egységes gyakorlatát, és az ILAC-MRA az akkreditációs hitelességet erősíti.

---