közkincséget

Közkincség, vagy közkinccsé tett állapot, olyan jogi-kulturális fogalom, amely lehetővé teszi, hogy egy mű, adathalmaz vagy más alkotás korlátozás nélküli módon legyen felhasználható mindenki számára. A közkincsbe tartozó tartalmaknál a szerzői jogi védelem lejártával, vagy a jogtulajdonos által közkinccsé nyilvánított kiadás esetén a használathoz nincs szükség engedélyre.

Közkincsbe kerülhet például azok a művek, amelyek szerzői joga lejárt (általában a szerző halálát követő 70 év után), olyan alkotások, amelyeket a jogtulajdonos kifejezetten közkincsnek nyilvánított (például CC0 vagy közkinccsé nyilvánított kiadások), és közérdekű adatok, térképek és más állami dokumentumok, amelyeket jogszabály szerint szabadon felhasználhatók.

A közkincs felhasználása lehetővé teszi oktatási és kutatási célokat, idézeteket, feldolgozásokat és kreatív adaptációkat anélkül, hogy engedélyt kellene kérni. Ugyanakkor a közkincs nem mindig mentes minden korlátozástól: a morális jogok tovább élhetnek, és a védjegyek vagy személyiségi jogok bizonyos összefüggésekben még érvényesek lehetnek.

Az adott jogi környezet meghatározó: Magyarországon és az Európai Unión belül a védelmi időt gyakran a szerző életében és a halála utáni időszak összessége adja meg, de a részletek országonként eltérhetnek, és egyes anyagok esetében speciális szabályok érvényesek lehetnek.

Összefoglalva a közkincség a kulturális örökség szélesebb hozzáférhetőségét szolgálja, elősegítheti a tanulást és a kreatív iparágak fejlődését, miközben megőrzi a jogi kereteket és tiszteletben tartja más jogok érvényét.