jogosultságszabályozás

Jogosultságszabályozás a szervezetek informatikai és adatkezelési rendszereiben a felhasználók és folyamatok számára meghatározott hozzáférési jogok létrehozását, kezelését és ellenőrzését jelenti. Célja, hogy minden erőforráshoz csak a szükséges jogosultságokat biztosítsa, ezáltal minimalizálja a kibertámadások és adatvédelmi incidensek kockázatát, valamint támogassa a jogi és belső előírások betartását.

A jogosultságszabályozás életciklusának központi elemei a tervezés, a hozzárendelés, a deaktiválás és a felülvizsgálat. Alapelvei közé tartozik a legkisebb jogosultság elve, a szükséges jogosultságok biztosítása, a felelősségek szétválasztása és a környezetbiztonság figyelembe vétele. A szabályozás gyakorlati célja az identitás- és hozzáférés-kezelés integrálása a vállalati kormányzásba.

A leggyakoribb hozzáférés-ellenőrzési modellek: diszkrecionális hozzáférés-ellenőrzés (DAC), kötelező hozzáférés-ellenőrzés (MAC), szerepalapú hozzáférés-ellenőrzés (RBAC) és attribútumalapú hozzáférés-ellenőrzés (ABAC). DAC-ban a jogosultságok döntése a tulajdonoson vagy felhasználói entitáson múlik. MAC esetén a szabályokat központi rendszerek határozzák meg. RBAC szerepekhez rendelt jogosultságokkal dolgozik, míg ABAC az attribútumok és a környezet alapján dönt.

A folyamat támogatói technikák közé tartozik az identitáskezelés, hitelesítés, automatizált jogosultságkiosztás, ACL-ek vagy szabályalapú döntéshozatal, valamint auditálás és rendszeres felülvizsgálat. Megfelelés például a GDPR és más iparági szabványok felé. Kihívások közé tartozik a dinamikus környezetek és a túlzott jogosultságok kezelése, ezért gyakran alkalmaznak automatizált provisioninget és policy-alapú hozzáférés-vezérlést a hatékonyság és átláthatóság érdekében.