jogosultságkezelést

A jogosultságkezelés az informatikai rendszerekben azt a folyamatot jelenti, amely meghatározza, hogy egy felhasználó milyen erőforrásokhoz férhet hozzá, és milyen műveleteket végezhet azokon. Célja a hozzáférések biztosítása a szükséges mértékben, a felesleges jogosultságok minimalizálása és az események nyomon követése. A folyamat magába foglalja az autentikációt, a jogosultság-elosztást és a jogosultságok felügyeletét, valamint az események naplózását és auditálást.

A jogosultságkezelés főbb modellei közé tartozik a szerepkör-alapú hozzáférés-ellenőrzés (RBAC), a tulajdonság-alapú hozzáférés-ellenőrzés (ABAC) és az egyszerűbb, vagy diszpozíciós modellek (DAC és MAC). A legkisebb jogosultság elve szerint a felhasználónak csak az adott feladat elvégzéséhez szükséges jogosultságokat szabad megadni. A feladatok megosztása és a felhasználók, erőforrások viszonyát befolyásolják a jogosultság-hierarchiák, fiók- és engedély-kezelési szabályok.

Az életciklus részei a felhasználók felvétele vagy megszüntetése (provisioning és deprovisioning), entitlements katalógusa és időszakos hozzáférés-ellenőrzések, jogosultság-ellenőrzések, valamint a kiváltságos hozzáférés menedzsmentje (PAM) és a többtényezős hitelesítés (MFA). Gyakran használnak identitás- és hozzáférés-kezelő rendszereket (IAM), valamint egységes bejelentkezést (SSO).

A jogszabályi megfelelés és kockázatkezelés érdekében a policy-k, standardok és keretrendszerek fontosak, például ISO/IEC 27001, NIST SP 800-53 és a PCI-DSS. A kihívások közé tartozik a többfelhős környezetek kezelése, a dinamizmus és a skálázhatóság, valamint a helytelen konfigurációk kockázata. A legjobb gyakorlatok közé tartozik a legkisebb jogosultság elvének alkalmazása, a folyamatos felülvizsgálat és az automatizált provisioning.