jogértelmezést

A jogértelmezés a jogszabályok értelmezésének és alkalmazásának folyamata: egy normatív rendelkezés jelentésének megállapítása és ennek megfelelően eljárásokba történő beillesztése. A folyamatban részt vevők között megtalálhatók a bíróságok, ügyészek, védők és jogtudósok, de gyakorlati jelentősége van a jogalkalmazó testületek döntéseiben és a jogrendszer egységének megőrzésében.

A jogértelmezés során több módszer alkalmazható. A szövegszerű (nyelvtani) értelmezés a jogszabály szövegének közvetlen jelentését keresi. A történeti értelmezés feltárja a norma megalkotásának körülményeit és a jogalkotó szándékát. A céltudatos (teleologikus) értelmezés a jogszabály célját és funkcióját veszi figyelembe. A rendszerszami (szisztematikus) értelmezés pedig a norma helyét és összefüggéseit vizsgálja a jogrendszer egésze között. Bizonyos esetekben alkalmazható az analógia, bár jogterülettől és jogágaktól függően korlátozott vagy kizárt lehet, különösen büntetőjogi kontextusban.

Forrásai közé tartozik az alkotmány, a törvények és rendeletek, az uniós és nemzetközi jog, valamint a bírói gyakorlat és a jogelvek. A jogértelmezés során törekednek a jogszabály szándékának, a jogbiztonságnak és az igazságos eredménynek megfelelő alkalmazásra, miközben tiszteletben tartják a szöveg korlátait és a jogrendszer egységét.

Vitáiban általában az indetermináció és a bírói jogértelmezés korlátai, valamint a túlzott vagy ésszerűtlen értelmezési aktivitás ellensúlyozása játszik szerepet.