- Elektronikus jelzőfények: LED- vagy egyéb villamos fényforrásokból működő jelzőberendezések, például közúti vagy vasúti jelzőlámpák, hajózó- és repülőtéri világítótestek. Ezek általában energiatakarékosak és több színben vagy üzemmódban érhetők el.
- Kémiai fényjelzők: például chemiluminens eszközök vagy koncentrált fényű vészjelzők (glow stickek, vészkijelző fények), amelyeket ideiglenes vagy rendkívüli helyzetekben használnak.
- Fotolumineszcens és elektrolumineszcens fények: fényelnyelés után lassan vagy azonnal kibocsátó anyagok, valamint olyan elemek, amelyek külső energia nélkül is fénylenek sötétben vagy megvilágítás után.
- Passzív jelzőfények: fényvisszaverő felületek, amelyek külső fényhatásra válnak láthatóvá, például közúti jelzőtáblák vagy személybejáratok kültéri jelei.
A jelzfények többsége energiát alakít fényformává, legyen szó elektromos áramról (LED, izzó), kémiai folyamatokról vagy fényvisszaverésről. A látható fény mellett léteznek infra- és más spektrumú jelzések is, amelyek különféle rendszerekben a megfigyelést és a kommunikációt szolgálják.
Jelzfények nélkülözhetők a tengeri navigációban, repülőtéri és közúti közlekedésben, vészhelyzetek idején, illetve különböző ipari és szabadidős tevékenységekben, ahol a helyzetfelismerés és az irányítás fontos. A kifejezés magában foglalhatja mind a jszín- és hangjelzéseket, mind a vizuális fényjeleket.
A jelzfényekre vonatkozó szabványok és előírások országonként és alkalmazási területenként eltérőek lehetnek, különösen a láthatósági követelmények, a sugárzási karakterisztika és az energiafelhasználás terén. Karbantartás és csereszabás fontos a megbízható jelzés érdekében.