jelalakítás

Jelalakítás a jel alakjának olyan módosítása, amelyet a kommunikációs vagy mérési rendszerek megkövetelnek. A cél a sávszélesség korlátozása, az interszimbólus-átvonások (ISI) csökkentése, a jel-zaj viszony javítása és a dekódolás megbízhatóságának növelése. A folyamat lehet analóg vagy digitális, és kiterjedhet a jel erősségének, fázisának és időzítésének módosítására.

Gyakori megvalósítási módok közé tartozik a pulzusalakítás, amely a jel időbeli formájának megváltoztatását jelenti a spektrum korlátozása és az ISI csökkentése érdekében. A leggyakoribb megoldások közé tartoznak a root raised cosine (RRC) és a raised cosine (RC) szűrők, amelyeket úgy terveztek, hogy a sávszélesség hatékony legyen és zero-ISI-t idézzen elő ideális feltételek mellett. A roll-off tényező meghatározza a kívánt sávszélességet és a jel spektrumának széthullását.

Elméleti alapja a Nyquist-kritérium, amely szerint a megfelelő pulzusprofil lehetővé teszi, hogy a jel dekódolható legyen ISI nélkül adott csatornán. A jelalakítás során gyakran alkalmaznak pre-emphasis vagy de-emphasis és equalizációs technikákat, hogy a rendszer torzításait kompenzálják és a teljesítmény egyensúlyát optimalizálják.

Alkalmazási területek közé tartoznak a telekommunikáció, a vezetékes és vezeték nélküli adatátvitel, a mobilhálózatok, a radar- és mérőrendszerek. A jelalakítási technikák a spektrális hatékonyság, a megbízhatóság és az energiafelhasználás közötti kompromisszumok kezelését szolgálják.