jegyzések

A jegyzések a jegyzés szó többes száma, és a kifejezés többértelmű. Használható rövid személyes feljegyzésként vagy emlékeztetőként, amelyet egy személy ír; lehet margójegyzet a szöveghez fűzött megjegyzés; illetve lehet rövid írásos bejegyzés vagy feljegyzés egy dokumentumban, naplóban vagy nyilvántartásban rögzített eseményekről.

Tudományos, irodalmi összefüggésben a jegyzések gyakran annotációkként vagy lábjegyzetekként szolgálnak, amelyek kiegészítik a szöveget, hivatkozásokat vagy további magyarázatokat tartalmaznak. Közigazgatási vagy archív környezetben a jegyzések bejegyzésekként jelennek meg a nyilvántartásokban vagy logbookokban, és eseményeket, tranzakciókat vagy döntéseket rögzítenek.

Etymológiailag a szó a jegyez igéből származik, amely „megjegyezni, rögzíteni” jelentést hordoz. A jegyzés, a jegy és a jel kapcsolata a nyelvi használat minden területén központi marad. Gyakori rokon értelmű kifejezések közé tartozik a jegyzet (megjegyzés, annotáció), a feljegyzés (rögzítés, bejegyzés) és a margójegyzet (marginalis megjegyzés). A jegyzés gyakran formálisabb vagy technikusabb kontextusban fordul elő, míg a jegyzet vagy feljegyzés a hétköznapibb nyelvben is előfordul.

Példamondatok: „Készítsen jegyzést a megbeszélés fő pontjairól.” „A jegyzések között szerepeltek a határidők.” Digitális környezetben a jegyzések megjegyzésekként vagy annotációkként jelenhetnek meg dokumentumokban vagy közös fájlokban.