isotópokat

Az izotópok az atomok olyan változatai, amelyeknek azonos a rendszámuk, de eltérő a tömegszámuk. A rendszám megegyezik a protonok számával a magban, amely meghatározza az elem kémiai tulajdonságait. A tömegszám viszont a protonok és neutronok számának összege a magban. Tehát az izotópok ugyanazon elem atomjai, amelyekben a neutronok száma különbözik.

Például a hidrogén három természetes izotóppal rendelkezik: protium, deutérium és trícium. A protium (1H) nem tartalmaz neutront, egy protonnal rendelkezik. A deutérium (2H) egy protont és egy neutront tartalmaz. A trícium (3H) egy protont és két neutront tartalmaz. Mindhárom hidrogénatom, de különböző tömegűek.

Az izotópoknak számos felhasználási területe van. A radioaktív izotópokat, amelyek instabil maggal rendelkeznek és sugárzást bocsátanak ki, az orvostudományban (például képalkotás és rákkutatás), az iparban (például anyagvizsgálat és sterilizálás) és az archeológiában (például szénizotópos kormeghatározás) alkalmazzák. A stabil izotópokat pedig a geológiában, a klímakutatásban és a biológiai folyamatok nyomon követésében használják.

Az izotópok elterjedése a természetben változó. Néhány elemnek csak stabil izotópjai vannak, míg másoknak jelentős mennyiségű radioaktív izotópjuk is megtalálható. Az izotópok aránya a természetben általában állandó, de bizonyos környezeti tényezők befolyásolhatják.