inversziókat

Az inversziók vagy inverziók olyan jelenségek, amelyek során a megszokott sorrend megváltozik. Különböző területeken eltérő fajtákat takarnak, de közös a gondolat: az adott rendszer elemei valamilyen módon visszafelé vagy előlre kerülnek a szokásos helyükhöz képest.

Nyelvészetben az inverszió olyan szerkezeti változás, amelyben egy mondatban a szokásos alany–állítmány vagy tárgy–ige sorrend megváltozik. Gyakorlati példája a kérdéskialakítás, amikor a mondat végrehajtását egy ige közvetlen elé kerülő határozó vagy a toldalék jelzi: Jön-e a vendég? Ilyenkor az ige megelőzi a tárgyat vagy a mondat többi elemét. Emellett fókuszált vagy témakiemeléskor is előfordulhat, ha egy hangsúlyos elem kerül a mondat elejére, és a még maradó rész a hagyományos sorrendhez igazodik. A nyelvi inversziók célja lehet kérdésfeltevés, hangsúlyos elem kiemelése vagy a kontextusos téma hangsúlyozása.

Zenei terminológiában az inverszió a harmóniai akkordtagok elrendezésének megváltozását jelenti. Egy akkord gyökérpozícióban van, ha a legalsó hang a gyök, első inversióban a harmadik, második inversióban az ötödik hang van az avason. Például a C-dúr triád esetén gyökérpozícióban C–E–G, első inversióban E–G–C, második inversióban G–C–E. Hetes akkordok esetén harmadik inversióból lehet beszélni, amikor a tizesedik hang kerül az aljára.

Más területeken, például matematikában vagy geometriában is beszélhetünk inversziókról, ahol egy művelet vagy transzformáció visszafelé vagy megfordított módon működik. Az inversziók tehát sokféle kontextusban a rend megszakítását vagy megfordítását jelentik, gyakran a hangsúly, a funkció vagy a tematika megváltoztatásával.