interferenciát

Az interferencia a hullámok találkozásából adódó jelenség, amikor két vagy több hullám összeadódik. A végeredményes jel amplitúdója és fázisa függ az egyes hullámok amplitúdójától és fáziseltérésétől. Ez a jelenség minden olyan környezetben megfigyelhető, ahol hullámok terjednek: mechanikai hullámokban (hang, víz), valamint elektromágneses hullámokban (fény, radar- és rádiójelek).

A jelenség alapja a szuperpozíciós elv: a végeredményes jel a résztvevő hullámok eltolódásainak és amplitúdóinak algebrai összegeként adódik. Konstruktív interferencia akkor alakul ki, amikor a hullámok fázisban vannak, és egymást erősítik; destruktív interferencia pedig akkor, amikor kioltják egymást. Az interferenciára jellemző mintázatok a hullámhossztól, az útviszonyoktól és a források elrendezésétől függenek, ezért például különböző pályák esetén különféle konstrukciók jöhetnek létre.

Példák közé tartozik a vékony filmmel kapcsolatos optikai színeződés (például szappanbuborékok vagy olajfilmeken látható mintázatok), a Young-féle kettőskísérlet, valamint az optikai és akusztikus interferometria. Rádió- és telekommunikációban a jel több útvonalon érkező összekapcsolódása multipath interferenciát okozhat, ami torzítást vagy jelgyengülést eredményezhet.

Az interferenciának nagy gyakorlati jelentősége van: interferométerekkel nagyon kis távolságokat és változásokat lehet mérni, hosszúság- és refraktív index-változásokat becsülni. A mérnöki gyakorlatban pedig a zavaró interferenciát gyakran kiiktatják vagy szabályozzák fázis-korrekcióval, árnyékolással és megfelelő rendszertervezéssel.