impulzivitást

Impulzivitás olyan hajlam vagy viselkedésminta, amely rövid időn belül, alapos mérlegelés nélkül ösztönszerű cselekvéshez vezet. Gyakori megnyilvánulásai közé tartozik a hirtelen döntések meghozatala, a késleltetett jutalmak figyelembevétele nélküli cselekvés, valamint a kockázatvállalás.

Az impulzivitás lehet állandó személyiségjellemző, de tünetként is megjelenhet különböző állapotokban. Alacsony vagy mérsékelt impulzivitás természetes lehet bizonyos helyzetekben, míg a magas vagy maladaptív impulzivitás összefügghet például ADHD-vel, borderline személyiségzavarral, szenvedélybetegségekkel vagy szerhasználattal.

Mérési eszközei közé tartoznak önértékelő kérdőívek, például a BIS-11 vagy az UPPS-P, továbbá viselkedésalapú feladatok, mint a go/no-go, a stop-sogálat feladatok, illetve a késleltetés-diszkontálás vizsgálatok.

Neurobiológiai háttere a frontostriatális pályák működéséhez és a prefrontális kortex funkciójához kötődik, ahol dopaminerg és szerotonerg rendszerek is szerepet játszanak. Fejlődéspszichológiai szempontból fiatal korban gyakori, és általában az életkor előrehaladtával mérséklődik, de bizonyos csoportokban tartós problémává válhat.

Kezelése elsősorban pszichológiai megközelítésen alapul: kognitív viselkedésterápia, végrehajtás- és önkontrollra irányuló készségfejlesztő programok, valamint mindfulness. Belsőleg integrált megközelítés javasolt, különösen ha impulzivitás mögött más rendellenesség áll. Gyógyszeres kezelés csak szakmai felmérés után jön szóba, például ADHD-hez kapcsolódó tünetek esetén stimulánsokkal vagy non-stimuláns szerekkel.