hónapok

A hónap az időmértékegység a naptárban, amely egy év egy részét jelöli. A modern világban a gregorián naptár szerint a hónapok száma 12, és az évszakok alapján rendeződnek. A hónapok hossza 28–31 nap között változik: február 28 napos, szökőévben 29 napos; a többi hónap 30 vagy 31 napos.

A hónapok sorrendje az év elejétől a következő: január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december. 31 napos hónapok: január, március, május, július, augusztus, október, december; 30 napos hónapok: április, június, szeptember, november; február pedig 28 vagy 29 napos.

A hónapnevek többsége latin eredetű. Január a római Januarius istene, vagyis Janus nevéből származik. Február a februa tisztítóünnephez kapcsolódik. Március a Mars istenről kapta a nevét. Április neve eredetéről viták folynak, lehet az aperire „megnyitni” igéből vagy egy korábbi ünnephez köthető elnevezés. Május a Maia istennő nevét, június a Juno istennőét, július és augusztus pedig a Julius Caesar és Augustus császárok nevét őrzik. A szeptember, október, november és december nevét a számnevek adták: hét, nyolc, kilenc, tíz.

A hónapok rendszere a gregorián naptár része, de más kultúrákban létezhetnek lunáris vagy lunisolar naptárak, amelyekben a hónapok elnevezése és hossza eltérhet. A hónapok alapvető szerepet játszanak az időmérésben, a gazdálkodásban, az oktatásban és a mindennapi szervezésben.