hónalj

A hónalj, köznyelve az axilla vagy hónaljüreg, a váll alatt elhelyezkedő tér, amely a felső végtag és a törzs határát alkotja. Anatómiailag az axilla egy tömött, háromszög alakú üreg, amelyet elöl a m. pectoralis major és minor, hátul a m. latissimus dorsi és a m. teres major, medialis irányban a mellkasfal és bordaporcok, lateralis irányban pedig a felkar felszíne határol. A felső csúcsánál kapcsolódik a cervicoaxilláris csatornához.

A hónalj tartalmaz zsírszövetet, szőrtüszőket és verejtékmirigyeket (eccrín és apocrin mirigyek), továbbá axilláris nyirokcsomókat és ereket, valamint idegeket is, főként a brachial plexusból származó ágakat. A nyirokér- és nyirokcsomó-rendszer a felkar és a mellkas felső részéről gyűjti a nyirokfolyadékot, és a hónaljban halad tovább.

Funkciói közé tartozik a testhőmérséklet szabályozása verejtékezéssel: az eccrín mirigyek a hűtést szolgálják, míg az apocrin mirigyek váladéka a baktériumok hatására illatot képezhet. A hónaljban a szőrzet és az izomzat is befolyásolja a terület jellemző megjelenését és érzetét.

Klinikai szempontból az axilláris nyirokcsomók jelentősak a mellrák és más felsőtesti betegségek terjedésének nyomon követésében. Emellett előfordulhat hiperhidrózis, hidradenitis suppurativa és egyéb gyulladásos állapotok is a hónalj környékén.