zsírszövetet

A zsírszövet (adipózus szövet) a test kötőszöveti típusa, amely láthatóan energiatároló szerepet tölt be triglyceridek formájában, de endokrin és parakrin funkciókkal is rendelkezik. Két fő típusa a fehér zsír (white adipose tissue, WAT) és a barna zsír (brown adipose tissue, BAT); emellett megkülönböztetünk beige (brite) adipocytákat is, amelyek fehér zsírsejtek között alakulhatnak ki.

Eloszlása a szervezetben különböző, leggyakoribb a subcutan (a bőr alatt) és viscerális (belső szervek körüli) depó, továbbá jelen lehet mennyisége a csontrendszerben vagy a belső szervek körül is. Ingeráramlása és hőtermelése szempontjából a BAT fontos a non-shivering hőtermelésben, főként újszülötteknél és hideg környezetben, míg a WAT elsődlegesen energia- és hőszabályozóként, valamint hormonális kommunikációs közegként működik.

Funkciói közé tartozik az energia tárolása és mobilizálása lipolízis útján, hőszigetelés és mechanikai védelem, továbbá endokrin szerep az adipokinek révén. Leptin, adiponektin és más mediátorok révén befolyásolja az éhségérzetet, az inzulinérzékenységet és a gyulladásos folyamatokat. A zsírsejtek fejlődése adipogenezis útján alakul ki PPARγ és C/EBPα szabályozás alatt; a lipolízis szabályozása pedig hormonokra (inzulin, katekolaminok, kortikoszteroidok) reagál.

Klinikai szempontból az elhízás a megnövekedett és gyakran gyulladásos viselkedésű zsírdepóknak, valamint a lipodisztrófiáknak a következménye lehet; a zsírszövet egyre inkább tekinthető metabolikusan aktív szervnek endokrin funkciói miatt.