hófelszín

Hófelszín a hóréteg legkülső része, amely a légkörrel érintkezik. Ez a határfelület szabályozza az energiaátadást és a hő- és nedvességcserét a hó és a környezet között, és állapota folyamatosan változik a napsütés, a szél és a hőmérséklet hatására.

A hófelszín szerkezete a hó metamorfóziónak és a szél hatásának eredménye. Friss, puha hó esetén a felszín általában sima és magas albedóval bír; idővel a szemcsék alakja megváltozhat, és különböző felszíni rétegek, például jég- vagy olvadási crustok, repedések és a felszín morfológiája alakulhat ki. A felszínelemek és az alatta lévő rétegek közt kialakuló kapcsolatok befolyásolják a terhelésátadást és a belső rétegek stabilitását.

Mérő és megfigyelés: a hófelszín vizsgálata terepi mérésekkel, hőmérséklet- és nedvességadatokkal, valamint távérzékelési módszerekkel történik. A napsugárzás és az albedo mérése segít meghatározni az energiaátadást, míg infravörös és más műszerek a felület hőmérsékletét és állapotát is feltárhatják.

Jelentősége: a hófelszín befolyásolja a hidrológiai folyamatokat, például a víz visszatartását és a beszivárgást, valamint a lavinabiztonság szempontjait is érinti. Kutatások és modellezés szempontjából kulcsfontosságú a hófelszín állapotának megértése.