hígításnál

A hígításnál az oldott anyag koncentrációjának csökkentése történik oldószer hozzáadásával, gyakran az össztérfogat növelésével együtt.

Különösen jellemző a kémiai és biológiai laboratóriumi munkában, de használják a gyógyászatban, az élelmiszeriparban és a festék- vagy tintaiparban is.

Az alapelvek közé tartozik a kezdeti koncentráció (C1) és a kívánt végkoncentráció (C2) meghatározása, a hígítási tényező és a térfogat-arányok figyelembe vétele. A C1V1 = C2V2 képlet segít kiszámítani a szükséges mennyiségeket.

Különböző módszerek léteznek. Egyszerű hígításnál a szükséges oldatot közvetlenül oldószerrel hígítják. Sorozatos hígításnál több lépésben érjük el a célt, például minden lépésben fele-hígítást végzünk.

A pontos hígításhoz kalibrált mérőeszközökre van szükség: pipetták, mérőcsészék vagy jelölő edények. A keverés legyen alapos, és az oldat teljesen homogén legyen.

Példa: ha 1,0 M oldatból 10,0 mL-t akarunk 0,1 M-ra hígítani, akkor V1 = (C2V2)/C1 = (0,1 × 10,0 mL)/1,0 = 1,0 mL. Ezután 9,0 mL oldószert adunk hozzá.

A hígítás során kerülni kell a kontaminációt, a hőmérséklet-ingadozást és az ismételt mérésekből adódó hibákat.