hszigetelést

A hőszigetelés olyan eljárás és anyagok összessége, amelynek célja a épület határoló felületein a hőátbocsátás csökkentése. Ennek eredménye energiafogyasztásának mérséklése, jobb beltéri komfort és hosszú távú költségmegtakarítás. A hőszigetelés fontos része az épület energetikai felújításának és a klímavédelmi törekvéseknek.

Az alkalmazott anyagok között számos típus ismert: kőzetgyapot és üveggyapot tekercs vagy lemezes formában, polisztirolból készült lemezek (EPS, XPS), PIR- vagy PU-hab alapú hőszigetelő-kazetták, valamint természetes alapú vagy megújuló anyagok (például faforgács, cellulóz, parafa) is előfordulnak. A különböző anyagok eltérő hővezetési tényezővel, szilárdsággal és páraáteresztő képességgel rendelkeznek, ezért a használatukat a helyszíni igényeknek megfelelően választják ki.

A telepítés fő módszerei közé tartozik a külső hőszigetelés (external thermal insulation composite system, ETICS) és a belső hőszigetelés. Külső szigetelés esetén a fal és adott esetben a tető felületére kerülő hőszigetelő réteg csökkenti a hőveszteséget, javítva a külső megjelenést és a hőhídkezelést. Belső szigetelés előnye a kevésbé invazív megvalósítás, hátránya pedig gyakran a belső tér csökkenése és a páralecsapódás kockázata.

Előnyök közé tartozik az energiafogyasztás és a CO2-kibocsátás mérséklése, a komfortérzet növelése és az épület értékének megőrzése. Hátrány lehet a helytelen telepítés miatti penészesedés vagy relatív páratartalom-vezetésbeli problémák, valamint a kezdő beruházási költségek.

A hőszigetelésre vonatkozó szabályozások és normák az EU energiatakarékossági irányelveihez igazodva alakulnak. Az épületek energiahatékonyságát energetikai tanúsítvánnyal értékelik, és ennek szerint készítik el a felújítási vagy újépítéskövetelményeket. A helyi előírások és MSZ- EN szabványok a kivitelezést részletesen meghatározzák.

---