hidrogénszulfidot

Hidrogénszulfidot (HS−) az olyan anion, amely a hidrogén-szulfid H2S első disszociációjával keletkezik: H2S ⇌ HS− + H+. Az HS− amphiprotikus anyag: képes protonfelvételre H2S képződéséhez és protonleadásra S2− képződéséhez. A vízben a két disszociáció pKa-értékei hozzávetőlegesen 7,0 és 12,9.

Előfordulás és előállítás: Természetben a hidrogén-szulfid oldott formájában, illetve sulfidek képződése során fordul elő. Ipari körülmények között NaHS, KHS és NH4HS sók formájában ismert; ezeket lúgosításával S2−-vál, savanyításával pedig H2S-t lehet előállítani. Oldatokban az HS− a fémionok jelenlétében gyakran reagál, csapadékformában vezetve például PbS, CdS vagy ZnS képződéséhez.

Kémiai jelentőség és alkalmazás: HS− koordinálható fémionokkal, így különböző fémhidroszulfidokra és komplexekre reagál. Analitikai kémiában és ásvány- és bányaiparban a fémionok kiválasztására és kimutatására használják; környezeti és biogeokémiai rendszerekben pedig szerepe van a sulfát-redukciós folyamatokban és a vas-oxidációs állapotokban.

Biztonság: A hidrogén-szulfidot és a kapcsolódó H2S-gázt mérgezőnek tekintik; belélegzése halálos lehet. NaHS és más sók kezelésekor fontos a megfelelő szellőztetés, óvintézkedések és savképződés megelőzése, mivel savas környezetben H2S szabadulhat fel.