hatótávolságot

Hatótávolságot a maximális olyan távolságként írják le, amelyen egy eszköz, rendszer vagy jel még képes hatékonyan vagy legalább körülbelül sikeresen ellátni a feladatát. A kifejezés használható fegyverek, érzékelő eszközök, kommunikációs rendszerek vagy más műszaki alkalmazások kapcsán. Gyakran megkülönböztetik a teoretikus hatótávolságot és a hatékony (vagy gyakorlati) hatótávolságot: az elméleti hatótávolság a fizikai feltételek ideális, levegő- és ellenállásmentes esetén adódó maximumát jelenti, míg a hatékony hatótávolság azt a távolságot adja meg, amelyen a rendszer a kívánt teljesítményt megbízhatóan teljesíti.

Különböző területeken más-más tényezők határozzák meg a hatótávolságot. Fegyverzetnél a kilövési sebesség, a lövészszög, a légköri ellenállás és a gravitáció befolyásolja a repülési pályát és az optimális távot. Szenzorok és érzékelők esetén a hatótávolság függ a jel erősségétől, a szenzor érzékenységétől, az atmoszférikus körülményektől és a tereptől. Kommunikációs rendszereknél a hatótávolságot a kibocsátó teljesítménye, az adó- és vevőkészülékek nyeresége, frekvencia és a vonal közötti láthatóság határozza meg.

A hatótávolság mérése általában méterben vagy kilométerben történik, adott körülmények között. Ismerete fontos a tervezéshez, a használathoz és a rendszerek összehasonításához.