határozóragot

Határozóragot, vagy határozóragokat a magyar nyelvtanban olyan toldalékok csoportja, amelyek adverbialis (határozói) jelentést adnak a szóalakon, általában melléknevekből vagy igékből képzett határozókat létrehozva. A határozóragok a mondatokban a cselekvés módját, idejét, helyét vagy más határozói viszonyt fejeznek ki, és különböző típusú adverbiumokat képeznek.

A leggyakoribb határozóragok közé tartoznak:

- an/en/ön formájú suffixek, amelyek főleg segítenek adverbiálisan módot kifejezni: gyors → gyorsan, szép → szépen, hangos → hangosan, magas → magasan.

- ul/ül formájú suffixeket is találhatunk, például nyelv használatára utaló adverbiálisan: magyar → magyarul, angol → angolul.

- va/ve végződésű formák, amelyek igékből képzett adverbialis melléknévi igenévként funkcionálnak, például írva, olvasva, menve vagy érkezve.

- vannak rendhagyó vagy speciális alakok is, például jól, amely teljesen rendhagyó módon, egyedi szóalakban fejezi ki a módot vagy minőséget.

Használatát tekintve a határozóragokkal képzett adverbiális formák különböző jelentésbeli árnyalatokat adhatnak a mondatoknak: mód (hogyan történik valami), hely (merre), idő (mikor történik), vagy eszköz/egyéb határozó viszonyokat fejezhetnek ki. Egyes határozóragok szótárian kötődnek bizonyos szóképhez vagy szóalakhoz, és a szóvég gyakran illeszkedő hangrendszeri szabályokat követ.

Összességében a határozóragok a magyar nyelvben fontos eszközei az adverbialis jelentéskifejezésnek, lehetővé téve a mondatok gazdagabb és árnyaltabb kifejezését.