hasznosságfüggvények

A hasznosságfüggvény egy matematikai fogalom a közgazdaságtanban és döntéselméletben, amely egy adott döntési helyzetben vagy választható opciók halmazán belül egy személy vagy szervezet preferenciáit reprezentálja. A hasznosságfüggvény minden egyes lehetséges kimenetelhez vagy választáshoz hozzárendel egy számszerű értéket, az úgynevezett hasznosságot. Minél magasabb a hozzárendelt hasznosság, annál jobban preferált az adott kimenetel vagy választás.

A hasznosságfüggvények lehetővé teszik a döntéshozók számára, hogy összehasonlítsák a különböző lehetőségeket, még akkor is, ha azok kockázatosak vagy bizonytalanok. Egy kockázatos döntés esetében a hasznosságfüggvény a várható hasznosság maximalizálására törekszik, ami azt jelenti, hogy a lehetséges kimenetelek hasznosságainak súlyozott átlagát veszi figyelembe azok valószínűségével.

A hasznosságfüggvények alapvető szerepet játszanak a mikroökonómiai modellekben, különösen a fogyasztói magatartás és a piaci egyensúly elemzésében. Segítenek megérteni, hogyan hoznak döntéseket a racionális szereplők a szűkös erőforrások allokálásakor. Fontos megjegyezni, hogy a hasznosság interperszonálisan nem összehasonlítható; tehát az egyik személy hasznosságának mértéke nem feleltethető meg közvetlenül egy másik személy hasznosságának mértékével. A hasznosságfüggvény alakja (konvex, konkáv vagy lineáris) tükrözi a döntéshozó kockázati preferenciáit (kockázatkerülő, kockázatkedvelő vagy kockázatsemleges).