hangrendszernek

A hangrendszernek (más néven fonotikai rendszer) egy nyelvben az a hangkészlet és a hangok használatát szabályozó rendszer értendő, amely meghatározza, mely beszédhangok léteznek, hogyan viselkednek egymással, és hogyan illeszkednek a nyelv morfológiájához. Egy hangrendszer magába foglalja a magánhangzók és a mássalhangzók kontrasztív inventoryját, az ezekhez tartozó allofónokat, a hangok eloszlását meghatározó fonotaktikai szabályokat, a szótag- és hangsúlyrendszert, valamint a ritmust és az intonációt. Emellett a hangrendszer a morfofonológiai jelenségekben is részt vesz: a hangváltozások a toldalékok hatására megjelenhetnek vagy módosulhatnak a szóformákban.

A nyelvek hangrendszerei összetett rendszert alkotnak, amelyben a hangok kölcsönhatásban állnak: a kontrasztív különbségek minimal-párokat hoznak létre, az allofónok pedig a környezet hatására alakulnak ki. A hangrendszer és a morfológia közvetlen összefüggésben áll: a hangváltozások gyakran morpho- vagy toldalékolási jelenségek nyomán jelennek meg.

A magyar hangrendszer jellegzetes például a magánhangzók harmóniájáról és a gazdag mássalhangzó-készletéről. A magánhangzók között hosszú és rövid minőségek megkülönböztetettek, és a toldalékok hangalakjai a szótő magánhangzóihoz igazodnak. A szókezdő hangsúly általában az első szótagon van, és az intonáció a mondat szerkezetétől függ.

A hangrendszer kutatása során a nyelvészek fonetikai és fonemikus transzkripciót, alofónikus elemzést és összehasonító dialectológiai megközelítéseket alkalmaznak. Emellett a helyesírás gyakran fonemikus, tükrözve a beszédhangokat.