hallásvesztés
Hallásvesztés, vagy halláskárosodás, a hallás érzékelésének tartós vagy hosszú ideig fennálló romlása, amely megnehezítheti a beszéd és a környezet zajainak értését. A probléma érintheti az egyik vagy mindkét fület, és különböző mértékű lehet.
Osztályozása szerint beszélhet vezető (vezető hallásvesztés), neuroszenzoros (sensorineurális) vagy kevert típusú problémáról. A vezető rész a
Fő okai közé tartozik az életkor előrehaladása miatti presbyakusis, zajártalom, fül- és alső légúti fertőzések, ototoxikus
Tünetei közé tartozik a nehezebb beszédértés, különösen zajos környezetben, hangos zajokra való fokozott érzékenység, valamint fülzúgás
Diagnózisa audiometriai vizsgálatokkal történik, amely meghatározza a hallásküszöböket, és gyakran tympanometria is elvégzendő a középfül állapotának
Az állapot prognózisa egyénre szabott, és függ a hallásvesztés okától, gyors felismeréstől és a kezelésre adott