hagymacsomókból

Hagymacsomókból egy vegetatív szaporítási eljárás, amelynek során a növény virágzatán vagy egyéb szárjárásokon kis hagyszerű, önállóan is fejlődni képes szaporító részek alakulnak ki. Ezek a hozzávaló kiszerű részek, az úgynevezett hagymacsomók vagy hagyma-kuluszok, klónmásolatokat adnak, így a neveléskor megőrződik az eredeti növény jellege.

Előfordulás és alakja: Bizonyos Allium-fajok és más föld alatti szerveket képező növények közül képződhetnek hagymacsomók a virágzat tengelyén vagy a levélhajtásokon. A hagymacsomók általában kerek vagy oválszerűek, méretük néhány millimétertől néhány centimeterig terjedhet; gyakran könnyen leválnak a szárról.

Gyűjtés és tárolás: A teljes érés után gyűjthetők, szárítás után száraz, jól szellőző helyen tárolhatók. Hosszabb tárolás esetén fennáll a vesztődés és a fertőződés kockázata, ezért tiszta, hűvös körülmények ajánlottak.

Ültetés és ápolás: A hagymacsomókat jól vízelvezető földbe, megfelelő napfény mellett ültessük. Ültetési mélység általában 1–3 cm, távolságuk pedig 3–5 cm lehet. A rendszeres, mérsékelt öntözés és a metszés segíti a gyorsabb gyökeresedést és növekedést.

Előnyök és korlátok: A módszer clonális szaporítást biztosít, így megőrizhetők a fajtajellemzők, és gyorsabb lehet, mint magról történő szaporítás. Korlátai: nem minden faj formál hagymacsomókat, előfordulhat alacsony kifejlődés vagy alacsony csírázási arány, és a tárolás instabil lehet.

Példák: Ozásos és dísznövények, például néhány ornamental Allium faj, gyakran használnak hagymacsomókat a gyors megismétlődés érdekében.