habképzésnél

Habképzésnél a folyadékba vagy folyékony közegbe gáznemű fázis kerül, és buborékok képződnek. A buborékok felületén kialakuló vékony film stabilizálja a habot, ezért a jelenség fontos a kolloidkémiai és felületi tulajdonságok megértésében. Gyakori példák: tojásfehérje- vagy tejszínhab az élelmiszeriparban, habos italok és kozmetikai habok, illetve polimerhabok gyártása.

Mechanizmus tekintetében a gáz beáramlása a közegbe és a felületaktív anyagok adszorciója a gáz–folyadék határfelületre alakul ki. A film rugalmassága és a közeg viszkozitása csökkenti a buborékok összeolvadását és gyors lefolyását, ezáltal növeli a hab stabilitását. A buborékok mérete és a filmmás, felületképző rétegek összetétele kritikus szerepet játszik a hab minőségében.

Folyamatot befolyásoló tényezők közé tartozik a használt gáz típusa és mennyisége, a keverési módszer és sebesség, valamint a hőmérséklet, a pH, oldott ionok és cukor jelenléte. Emellett a felületaktív anyagok típusa és koncentrációja, továbbá a közeg viszkozitása és a buborékok mérete alakítja a hab kialakulását és tartósságát.

Alkalmazások széles köre ismert: élelmiszeriparban tojásfehérje- és tejszínhab, habos desszertek, sör- és kávéhab, italok felhabosítása; kozmetikai habok és polimerhabok előállítása. Mérési szempontok közé tartozik a habmagasság, a stabilitási idő (fél-élet) és a buborékméret eloszlása; a drainálás és összeolvadás, valamint a diffúzió a hab továbbfejlődését befolyásolják.