gyártásihasználati

A gyártásihasználati kifejezés a gyártási kapacitások egy adott időszakon belüli igénybevételét írja le. A fogalom a kapacitáskihasználtság egyik alapvető mutatója, amely megmutatja, hogy a rendelkezésre álló gyártási kapacitás mekkora részét használták fel tényleges termelésre.

Definíció és számítás: A gyártásihasználati mutatót általában a tényleges kibocsátás és a maximálisan elérhető kibocsátás arányaként adják meg. A képlet: gyártásihasználati = tényleges kibocsátás / potenciális kibocsátás. Potenciális kibocsátás meghatározása függ az időszaktól, a gépparktól és a rendelkezésre álló munkaerőtől; lehet idő-alapú (óra) vagy mennyiség-alapú (darabok/érték) meghatározás. A) időtartamra vonatkozóan a rendelkezésre álló üzemidő és a ténylegesen termelt idő aránya, B) volumenalapú megközelítés a valós kibocsátást viszonyítja a tervezett vagy lehetséges volumenhez.

Használata és hatásai: A mutatót alkalmazzák kapacitástervezésben, termelési tervek összeállításában, költségvetés és beruházások megalapozásában, valamint benchmarkingban a hasonló üzemekkel. A gyártási kihasználtság képet ad a kereslet-kínálat egyensúlyáról, a leállások költségéről és a gyártási ütemezés hatékonyságáról.

Kapcsolódó fogalmak és korlátok: A gyártásihasználati érték nem fedi le a minőséget vagy az energiahatékonyságot, és magas kihasználtság esetén nőhet a karbantartási szükséglet vagy a hibaarány. Összehasonlításnál fontos az adatdefiníciók és a kiinduló feltételek egyeztetése.