gerinchálózatok

A gerinchálózatok olyan nagy kapacitású távközlési hálózatok, amelyek a fő forgalmi útvonalakat képezik, és összekötik a regionális és metróhálózatokat. Ezeken keresztül halad a nemzetközi és országos forgalom, és a digitális infrastruktúra központi összekötő elemei. A gerinchálózatok célja a skálázhatóság, megbízhatóság és alacsony késleltetés biztosítása nagy mennyiségű adat átviteli igények mellett.

A gerinchálózatok jellemzői közé tartozik a magas sávszélességű, hosszú távú optikai összeköttetések használata, gyakran DWDM technológiával a kapacitás növelésére. A forgalom irányítását és címzését IP/MPLS alapú megoldásokkal végzik, ahol a BGP és OSPF protokollok felelősek a külső és belső útvonalak kiválasztásáért. A szolgáltatások minősége (QoS) és a forgalomterelés (te) révén biztosítják a garantált teljesítményt és a terhelési egyenletesítését.

Az architektúra általában hierarchikus: a hozzáférési hálózatokból induló felhasználói–vállalati forgalom az elosztó (disztribúciós) rétegen halad át, majd a gerinchálózat magjába kapcsolódik. A gerinchálózatok gyakran kapcsolódnak más szolgáltatók gerinchálózataihoz és Internet Exchange Pointokhoz (IXP), ahol peeringet folytatnak.

Kihívások közé tartozik a növekvő adatforgalom kezelése, a magas rendelkezésre állás fenntartása és a biztonság megerősítése. Jellemző trendek a hálózati automatizáció, az SDN/NFV integráció, a segment routing és a felhőszolgáltatások igényeihez igazított megoldások egyre szélesebb körű alkalmazása.