fázisváltoztatást

Fázisváltoztatás, vagy fázisátmenet, a fizika és kémia egyik alapjelensége, amely során egy anyag egy fázisból (például szilárd, folyékony, gáz halmazállapot) egy másikba megy át. Ez a változás általában a hőmérséklet vagy a nyomás változásával jár együtt.

A leggyakoribb fázisváltozások közé tartozik az olvadás (szilárdból folyékonyba), a fagyás (folyékonyból szilárdba), a párolgás (folyékonyból gázba) és a lecsapódás (gázból folyékonyba). Léteznek további átmenetek is, mint a szublimáció (szilárdból közvetlenül gázba) és a deszublimáció (gázból közvetlenül szilárdba).

Minden fázisváltozáshoz tartozik egy jellemző hőmérséklet és nyomás. Például a víz 0 Celsius-fokon olvad és 100 Celsius-fokon forr normál légköri nyomáson. Ezeket a pontokat fázisátmeneti pontoknak nevezzük. A fázisváltozások során az anyag belső energiája megváltozik, mivel kötéseket kell bontani vagy létrehozni a molekulák vagy atomok között. Ez az energiaváltozás, ami nem jár hőmérsékletváltozással, rejtett hőnek nevezik (pl. olvadáshő, párolgáshő).

A fázisváltozások fontos szerepet játszanak számos természeti jelenségben, mint például az időjárás kialakulásában, vagy ipari folyamatokban, mint a desztilláció vagy az anyagok előállítása.