fázisszög

A fázisszög az elektromos áramkörökben a feszültség és az áramerősség közötti időbeli eltérést leíró mennyiség. Az váltakozó feszültség és áram időfüggvénye szinuszos, így mindkettőnek van egy adott amplitúdója és frekvenciája. Azonban előfordulhat, hogy a feszültség és az áramerősség nem ugyanabban az időpillanatban éri el a maximális vagy a nulla értéket. Ez az eltérés, vagyis a késleltetés vagy előrehaladás a fázisszög.

A fázisszöget görög betűvel, fível (φ) jelölik, és fokban vagy radiánban mérik. Ha a feszültség és az áramerősség szinuszgörbéi tökéletesen egybeesnek, akkor a fázisszög nulla, és az áramkör ohmikusnak tekinthető. Ha az áramerősség késik a feszültséghez képest, akkor a fázisszög negatív, ami jellemző induktív áramkörökre (például tekercsek). Ha az áramerősség siet a feszültséghez képest, akkor a fázisszög pozitív, ami jellemző kapacitív áramkörökre (például kondenzátorok).

A fázisszög jelentősége abban rejlik, hogy befolyásolja az aktív teljesítményt az áramkörben. Csak akkor szállítódik hasznos teljesítmény, ha van aktív teljesítmény. A fázisszög ismerete elengedhetetlen a teljesítménytényező kiszámításához, amely az áramkör hatékonyságát mutatja. A teljesítménytényező a cosinus φ, és értéke 1 és -1 között változik. Az ideális, ohmikus áramkörökben a teljesítménytényező 1.