folyadékpótlással

Folyadékpótlással olyan orvosi tevékenység, amely a test folyadékháztartásának helyreállítását vagy fenntartását célozza meg. Célja a kiválasztásos, hányásos, hasmenéses vagy egyéb okokból bekövetkező dehidratáció megszüntetése, illetve elektrolit-egyensúly helyreállítása. A pótlást általában orálisan vagy parenterálisan végzik, szükség szerint gyorsan vagy fokozatosan, és gyakran monitorozás kíséri.

Formák és útvonalak

Orális rehidráció során folyadék- és elektrolitpótló oldatot adnak szájon át, amelyet általában elektrolitokkal és szénhidráttal is kiegészítenek. Parenterális pótlás esetén intravénás infúzióval vagy intravénás hozzáférés hiányában intraossealis úton adják a folyadékokat. Gyakori oldat-típusok közé tartoznak a hipotóniás vagy izotóniás nátrium-klorid oldatok, a Ringer-laktát, valamint a glükózt tartalmazó megoldások bizonyos indikációk mellett.

Indikációk és típusok

Folyadékpótlást alkalmaznak dehidratáció, hasmenés, hányás, láz, égési sérülések, műtéti előkészítés vagy posztoperatív állapotok, valamint bizonyos elektrolitzavarák esetén. Az izotóniás oldatok gyakoriak rehidratációhoz és volumenpótláshoz, a Ringer-laktát kisebb sav-bázis zavarral járó állapotokban előnyös lehet. Dextrose-t tartalmazó oldatok energiaellátást is nyújthatnak, különösen hosszabb infúziók során.

Megfigyelés és kockázatok

A folyadékpótlást járó beteg állapotát folyamatosan figyelni kell: folyadékbevitel és -kimenet egyensúlya, testsúly, vérnyomás, pulzus, laboratóriumi paraméterek. Kockázatok közé tartozik a folyadék túlzott pótlása (ödéma, tüdőoedema), elektrolitzavarok, hiponatrémia vagy hipernatrémia, valamint glükózszint-ingadozás.

Különleges körülmények

Gyermekeknél és idős betegeknél különösen fontos a megfelelő oldat kiválasztása és a megfigyelés. Bizonyos szív- vagy vesebetegségek esetén szoros orvosi felügyelet szükséges, és a folyadékbevitelt egyedi állapothoz kell igazítani.