fibrillárisak

Fibrillárisak (fibrillárisok) olyan apró, fonalszerű képződmények, amelyeket különböző makromolekulák önszerveződése hoz létre. Megfigyelhetők sejtekben és szövetekben, és gyakran mechanikai támogató funkciót látnak el, illetve struktúrát adnak a sejt- vagy szöveti rendszereknek. A fibrillárisok mérete és összetétele igen változatos: lehetnek fehérje-, szénhidrát- vagy ezek keverékei, és különböző módokon rendeződhetnek be.

Fibrillárisok közé tartoznak például fehérje-fibrillárisok, mint az aktin- és keratin-szálak, valamint a kollagén-fibrillumok az extracelluláris mátrixban. Ezenkívül előfordulnak amyloid fibrillárisok, amelyek kóros fehérjemorfolódásokból képződnek és összefüggésbe hozhatók bizonyos betegségekkel, például Alzheimer-kórral. Növényekben és gombákban cellulóz- vagy chitin-fibrillumok találhatók, amelyek a sejtfalak szilárdságát és formázását szolgálják.

Általában a fibrillárisok úgy képződnek, hogy a molekulák specifikus kölcsönhatások révén hosszú, rendezett láncokat alkotnak. Sok fibrilláris beta-szheetszerkezetre épül, vagy kollagén esetén tripla hélixes egységek építik fel a fibrillumokat, amelyeket a szövetek összerendezetten sorolnak egymásra.

Funkcióik közé tartozik a mechanikai stabilitás nyújtása, a sejtek alakjának meghatározása és az erőátvitel biztosítása a sejtek között. Patológiásan képződő fibrillárisok, például amyloid fibrillárisok felhalmozódása súlyos betegségekhez vezethet, és diagnosztikájukban szóba jöhet a Congo-vörös festés, a birefringencia vizsgálata és elektronmikroszkópos megfigyelés.